2011. március 17., csütörtök

Program hétvégére

A Magyar Mese Ünnepe – ötvennél több alkotóval

2011. március 16.
bogyo_es_babocaA Magyar Mese Ünnepe kiadóktól függetlenül szeretné egy eseményre összehozni a gyerekkönyvek iránt elkötelezett alkotókat és olvasókat – a Millenáris ad otthont március 19-én délelőtt tíztől a hagyományteremtő, évente ismétlődő rendezvényként megálmodott, egész napos ünneplésnek, ahol ötvennél több szerzővel és illusztrátorral ismerkedhetsz meg személyesen.
Az elmúlt évtized rengeteg ragyogó új mesét termett – az alkotókkal együtt az illusztrátorok kitűnő új generációja is feltűnt a magyar gyerekkönyvek lapjain alkotásaival. A Magyar mese Ünnepe arra szeretne lehetőséget teremteni, hogy a szerzők és rajzolók végre minden felesleges külsőség nélkül találkozhassanak azokkal a gyermek és felnőtt olvasókkal, akik meséiket, rajzaikat jól ismerik, de személyüket talán kevésbé.
Hatalmas gyerekszobává változik a Millenáris Fogadó: csúszni-mászni való szőnyegekkel, játékokkal, rajzfilmekkel és mindenfelé mesekönyvvel, meseújsággal. A kecskeméti Katona József Könyvtár, továbbá a zuglói Cserepesház óriás-társasjátékai mellett különleges varázslepel, a „Mesetakaró” is itt lesz, amelyet több mint száz óvoda által készített képekből varrt össze a Gondolkodj Egészségesen Alapítvány. Kézműves foglalkozások során rajzolni, festeni, ragasztani lehet, hogy elkészülhessen a gyerekek által megálmodott mesekönyv.
Részt vehetsz a „Mese-bálon”, ahol olyan meseszereplővé válhatsz, amilyenné csak akarsz. Persze kell hozzá némi ügyesség, furfang, hogy az itt található rongyokból, jelmezekből átváltozhass. Megtekinthetők a Versfilmek, azaz egy olyan, 29 részes, „mozgóképes kortárs gyermekvers antológia”, melyet az egyszervolt. hu szerkesztett és a MOME animáció szakos hallgatói készítettek el. (Erről többet itt)
Fél tizenegytől Bartos Erika, Bogyó és Babóca írója, rajzolója mutatja be a színpadon kedves figuráit. Tizenkettőtől Berg Judit, a rendkívüli népszerűséget elért Rumini-sorozat írója Bujtor Annával mutat be élőbábos előadást. Fél kettőkor Lackfi János költő, meseíró, „reneszánsz” ember lép a közönség elé verseivel, amelyek előadásában a Sajtkukacz zenekar lesz majd társa. Délután háromkor Bátky András, Pipogya alkotója folytatja a sort: mesét készít a jelentkező gyerekekkel a színpadon, amely történetben Takács Mari illusztrátor és Bognár Szilvi népdalénekes lesznek a segítségére. A napot végül fél ötkor Bognár Szilvia és zenekara zárja a Csintekerintő című produkcióval: egy, a világzenét és a népzenét gyerekműsorrá varázsoló koncerttel.
Az eseményen a szerzőkkel is lehetőséged lesz találkozni: több mint ötven meseíró és illusztrátor is megfordul majd a Millenárison nap folyamán. 10 és 12 óra között Bartos Erika, Nyulász Péter, Szíjj Ferenc és Tasnádi Emese mellett Agócs Írisszel, Gévai Csillával és Rófusz Kingával találkozhatsz; 12 és két óra között Berg Judit, May Szilvia, Kukorelly Endre, az illusztrátorok közül pedig Gyöngyösi Adrienn, Kőszeghy Csilla és Paulovkin Boglárka lesznek a vendégek. Kettő és négy óra között Bagossy László, Czigány Zoltán, Lackfi János és Marék Veronika mellett Pásztóhy Panka, Pikler Éva és Szalma Edit ad találkát az olvasóknak, négy és hat óra között pedig Bátky András, Nádori Lídia, az illusztrátorok közül pedig Kun Fruzsina, Maros Krisztina és Takács Mari várja a vendégeket, s lehet, hogy más meglepetés-vendégekkel is összeakadhattok majd a Millenáris Fogadóban.

2011. március 8., kedd

HETI MESE: HERVAY GIZELLA: ÓRA-MESE



Peti leült leckét írni. De ma valahogy nem volt kedve kinyitni a füzetet.
- Egy kicsit lustálkodok - mondta az órának, de ahogy odanézett, látta, hogy az óra megállt.
- Remek - mondta -, akkor még rengeteg időm van.
Azzal elkezdett jóízűen lustálkodni.
Lustálkodott, lustálkodott, de egyszerre csak nagyon furcsa lett, hogy az óra állt rendületlenül.
- Hátha elromlott - nyugtalankodott. - Írok egy kicsit, hátha már késő van.
Azzal írni kezdett, s ahogy felnézett véletlenül, látta, hogy az óra úgy jár, mintha meg se állt volna.
- Ejha! - kiáltott fel. - Akkor mégse romlott el.
És most már azért kezdett el lustálkodni, hogy lássa: megáll-e megint az óra.
Megállt.
- Miért állsz meg? - kiabált Peti az órára. - Bele fogsz zavarodni a végén. A végén már te se fogod tudni, hány óra van!
De az óra csak állt tovább.
- Na, ha nagyon akarod, írok neked egy kicsit - sandított Peti az órára. - De csak a számtant írom le, mert az könnyű.
Számolni kezdett, s az óra járt megint, mintha mi sem történt volna.
- Nahát ez jó vicc! - nevetett Peti, de mintha nem igaziból nevetett volna. - Azért is lustálkodok még egy kicsit.
Az óra megint megállt.
- Majom! - nyújtotta ki a nyelvét Peti az órára. - Utánozó majom! Neked az a dolgod, hogy járj. Semmi közöd hozzá, hogy egy kicsit lustálkodom.
Az óra most visszafelé kezdett forogni.
- Rád se nézek! - toporzékolt most már Peti.
De minél jobban toporzékolt, az óra annál gyorsabban forgott visszafelé.
Peti addig toporzékolt, míg akkorát nem kordult a gyomra, hogy elfelejtett tovább toporzékolni.
- Éhes vagyok, Mama! - kiabált, de Mama bejött, megnézte az órát, és azt mondta nyugodtan:
- Korán van még vacsorázni - azzal már ki is ment.
Peti ott maradt éhesen a visszafelé forgó órával.
Gyorsan leült, és megtanulta a három szakasz verset.
Az óra most rendesen járt, mintha sose forgott volna visszafelé.
Megtanulom előre a második három szakaszt is - határozta el magát Peti, s hát az óra most szaladni kezdett előre. Peti elővette a számtankönyvét, és megoldott egy feladatot, amit föl sem adtak.
Az óra úgy forgott előre, mint akit kergetnek.
Petinek erre olyan jó kedve kerekedett, hogy hangosan énekelni kezdett.
- Nem vagy éhes? - jött be Mama csodálkozva. - Itt a vacsora ideje - mondta, és úgy nézett az órára, mintha egészen közönséges óra volna.
De ti tudjátok, hogy nem az.

Márciusi programok


Márc.10.     07.00- 11.00   Ebédbefizetés április hónapra
Márc. 10     08.30-tól         Ének - zene vizsga
Márc.10.     10.00-tól         Felelős Állattartás
Márc.11       08.30-tól        Testnevelés vizsga (kérnénk szépen pontosan érkezni, késés esetében csak torna után tudjuk beengedni a gyereket a csoportba, bemelegítés nélkül nem lehet csatlakozni)
Márc. 18      10.00-tól       Testnevelés vizsga

Márc. 22 Víz Világnapja-( kérnénk szépen, ezen a napon a gyerekek kék pólóba érkezzenek)

Márc.22        08.30-tól     Ének – zene vizsga
Márc.25        08.30-tól     Ének – zene vizsga
Márc.28       Nevelés nélküli munkanap
Márc. 29       08.30-tól     Testnevelés vizsga(kérnénk szépen pontosan érkezni, késés esetében csak torna után tudjuk beengedni a gyereket a csoportba, bemelegítés nélkül nem lehet csatlakozni)
Márc.30        10.00-tól     Hangszerbemutató ( 500 Ft/gyerek, csontra valóból fizetjük)

2011. március 2., szerda

2011. március 1., kedd

ÚJ INFÓK

Ebédbefizetés és tisztasági csomag infók az oldalfülek alatt.

ÚSZÁS BEFIZETÉS
2011. márc. 3. csütörtökig,
2600,-

HETI MESE: MESE A KAKUKKRÓL MEG AZ ÓRÁRÓL


Volt egyszer egy erdő. Tele volt fákkal, a fák tele kakukkmadarakkal, az erdő szélén pedig órásmester lakott, aki naphosszat ilyen-olyan órákkal pepecselt, de olyan elmerülten, hogy se látott, se hallott… így élt, éldegélt, s mivel a saját munkáján kívül semmi sem érdekelte, amilyen nagyszerűen ismerte az órák szokásait, annyira fogalma sem volt a kakukkok szokásairól, sőt azt sem igen tudta, mi fán terem ez a madár. Éppen ezért, amikor egy szép nap a nyitott ablakon át beröppent az órával telis-deteli szobába egy kakukk, az órásmester illedelmesen meghajolt előtte, s így köszönt neki:
– Jó reggelt fecske!
– Én nem vagyok fecske, csak kukk-kukk… kakukkolta hangosan.
Kukucs? – csodálkozott az órásmester.
Dehogyis. Kakukk! – vágta ki végül a kakukk, és a nagy óra mutatóira pillantott.
– Pontosan négy óra van- mondta nyájasan az órásmester, mert azt hitte, azért jött be hozzá a kakukk, hogy megtudja, hány óra van.
– Kakukk – kakukk! – kiabált a vendég.
– Nem kakukk-kakukk – javította ki az órásmester –, hanem kakukkkakukk-kakukk-kakukk. Négy, érted?
Ám a kakukk azt felelte, hogy neki teljesen mindegy, négy óra van e vagy öt, s azzal nézegetni kezdte a sarkokat… Aztán egyszerre csak rátelepedett az órásmester fejére, beleült szép, fészekhez hasonlító gyapjúsapkájába, beletojt egy tojást, s azzal elrepült.
– Hej, te kakukkmadár! – kiabált utána az órásmester a fejéhez kapva.
– Elvesztettél egy tojást.
– Kakukk-kakukk, mesebeszéd! – kiabált vissza az erdő mélyéből a madár. – Nem vesztettem el, hanem odacsempésztem, mert a kakukkok sose rakják tojásukat a saját fészkükre, mindig odacsempészik valaki másnak.
És az órásmester ott maradt a tojással… Óvatosan kiemelte a sapkából, s szólt:
– Hát legalább már a fejemen nem ül ez a gond.
Még óvatosabban berakta egy falióra tokjába, majd rácsukta a kisajtót, hadd pihenjen szép nyugodtan a tojás.
Csakhogy az órásmester nem ismerte a tojásszokásokat, így szörnyen elcsodálkozott, amikor egy szép napon, egyszerre kinyílt az ajtó, s egy parányi kakukk ugrott ki belőle. Kakukk- kakukk- kakukk… – kiabálta tizenkétszer egymás után. – Kikeltem a tojásból, itt akarok lakni az órában, és annyit fogok kakukkolni mindig, ahányat kívánsz.
– Hát, ha már így van – mondta rá az órásmester –, akkor először is azt kell megjegyezned egyszer s mindenkorra, hogy egy órakor nem szabad tizenkettőt kiabálnod, csak egyet, mert tizenkettőt tizenkét órakor kell kakukkolnod. Egykor egyet, kettőkor kettőt, s hogy háromkor hányat, azt már magatok is tudjátok. Te meg az óra.
Így magyarázta az órásmester, és így jelent meg a világon az első kakukkos óra…